A templom körül fallal kerített temető helyezkedik el, déli részén 18- 19. századi sírokkal, északi részén barokk sírkövekkel. [6] A temetőt 1832 -ben szüntették meg. [7] 1935 -ben karmelita kolostort építettek az északi oldalához, mellyel közös fala is van. Ez eredetileg apácazárda volt, ma a Hittudományi Főiskola használja. A templom belseje [ szerkesztés] A torony alatt belépve 16-17. századi szenteltvíztartó található. A főoltár 18. századi, rajta a négy evangélista szobra, felette Fonyó Sándor plébános címere. A mellékhajókban barokk mellékoltárok találhatók: északon Tolentinói Szent Miklós, délen Szent József képével. A templom padlózatában 8 sírkő és kripta található. [8] Miserend [ szerkesztés] A templomban nincs rendszeres mise, csupán búcsúnapján, november elsején tartanak szentmisét. Minden csütörtökön vesperás van a templomban.
A két világháború között épült a Pius-templom, eredetileg a jezsuita gimnázium számára. Ma az egyetem veszi körbe, nem véletlenül a fiatal hívők egyik kedvelt helye, és az sem véletlen, hogy itt rendszeresen vannak angol nyelvű misék is. Még az 1910-es évek elején adományozott a püspöki szőlőből egy jelentős részt a jezsuitáknak Zichy Gyula pécsi püspök. Itt épült meg a gimnázium és kollégium, de egyre nagyobb szükség volt saját templomra is. Ez lett végül Jézus Szíve, más néven Pius-templom, és ez egyben a magyarázat is arra, hogy miért öleli így körbe az egyetem épülete (amely eredetileg a gimnázium volt. ) A Pius-templom 1935-ben – a 400 ágyas klinika természetesen még nyomokban sem létezett (Fotó: jezsuita levéltár) Mint a Jézus Szíve plébánia honlapjáról is kiderül, a tervek elkészítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg, aki a templomot tudatosan neoromán stílusban álmodta meg. A város vallási múltját, kultúráját jelképező román kori székesegyház és a korszak egyházművészete is a stílusjegyek életben tartását sugallta, írja a plébánia honlapja.