A csokoládéöntethez a vajat felolvasztjuk, hozzákeverjük a lisztet. Ha ezt simára kevertük, hozzáadjuk a tejet, a felkockázott csokoládét, a kakaóport, cukrot és a rumot. Habverővel folyamatos kevergetés mellett (lehetőleg ezt is vízfürdőn) besűrítjük. Az állaga ne legyen túlságosan sűrű, csak bevonóképes. Kihűtjük. A piskótákat jól átitatjuk a sziruppal. Majd először a diósat megkenjük a vaníliamártással, szórunk rá mazsolát és darált, cukrozott diót. Rátesszük a kakaósat, ugyanígy megkenjük a mártással, szórunk rá mazsolát és diót. Végül a natúr piskótát is ráhelyezzük, azt is megkenjük a maradék mártással, és megszórjuk kakaóporral. Hűtőszekrénybe tesszük. Tálaláskor kanál segítségével galuskákat szaggatunk a tésztából, megszórjuk kevés dióval, megöntözzük a csokoládéöntettel, végül tejszínhabrózsákat nyomunk a tetejére.
Somlói galuska: még tini koromban tanultam a készítését, amikor szakmai gyakorlatra jártam a várba egy étterembe. Órási nagy mennyiségeket sütöttünk… 🙂 ide csak egy 8 tojásos változatot hozok, amiből két jénaival lesz. ♥ Cukrász és gasztroajándék kellékeket itt találsz: gasztroajándék webáruház ♥ Somlói galuska 8 L méretű tojás 8 ek. cukor 8 ek. liszt (púpos) 8 ek. cukor 2 dl víz 4-5 ek. holland kakaópor 2 csomag főzős vaníliás puding 1, 4 liter tej 8 ek. cukor (ízlés szerint) tetejére kis vaj 1 ek. kakaópor (cukrozatlan) dió mazsola tejszínhab ízlés szerint (kb. 4 dl) A sütőt bekapcsoljuk, 210 fokra előmelegítjük. A tepsit fóliával kibéleljük. (Normál méretű gáztepsit használtam. ) A vízből és a cukorból cukorszirupot főzünk. Keverés közben beleszitáljuk a kakaóport, kevergetve 10-15 alatt készre főzzük. Félre tesszük hűlni. A 2 csomag pudingporból 1, 4 liter tejjel pudingot főzünk, 8 ek. cukorral édesítjük. Amikor elkészült, a tetejére vékony vajdarabkákat teszünk, így nem fog hűlés közben bebőrösödni.
De ha valaki egyszer elkészíti az igazit - vagy majdnem igazit - és azt mondja, hogy nem ért meg két órát az életéből, attól személyesen kérek bocsánatot. És hogy miért csak majdnem eredeti? Mert alkotójának családja nem adja ki az eredeti receptet - így csak nagyon közelíteni tudunk. A somló egyébként nem túl öreg darab, 1958-ban, a brüsszeli világkiállításra született, Szőcs Béla cukrászmester édes gyermekeként. És ha már valaki egy világkiállításra készül, kijár neki, hogy legalább egyszer szenteljünk két órát az elkészítésének. :)
Hát kérem. Az van, hogy imádom a somlói galuskát. Minden egyes kis részét - a sziruppal kényeztetett puha piskótát, a lekvárdarabokat, a sűrű, édes vaníliakrémet, a titkon megbújó dió és mazsola darabokat, a meleg csokiöntetet, a fényes, fehér tejszínhabot. Ja, mert hogy ezek a somlói "alkotóelemei". Ahol valamelyik hiányzik, az is biztos finom, csak nem somlói. Az a szomorú tapasztalatom, hogy dacára annak, hogy két éve az ország kedvenc desszertje lett, manapság nehezebb az igazi somlóival összefutni, mint Bruce Willissel, és nem csak azért, mert ő most itt forgat. A cukrászdák, "magyaros" éttermek előszeretettel nevezik somlóinak az összetépkedett piskótát mű csokipudinggal és flakonos tejszínhabbal. Sokan meg sem próbálkoznak vele, mert "akkora macera". Az biza. Egy mikrós sütihez képest mindenképp. Úgyhogy most a somlói védelmében kijelentem (és vállalom is) hogy a somlói elkészítésének egyetlen igazán nehéz pontja van, mégpedig a 24 órás "összeérési idő". A többi csak kicsit időigényes.