Dózsa Féle Parasztfelkelés
- 1514. j�lius 15. D�zsa Gy�rgy veres�get szenved Temesv�r alatt
- Parasztfelkelés – Wikipédia
- Vita:Dózsa György-féle parasztfelkelés – Wikipédia
- A Dózsa György-féle parasztfelkelés 500. évfordulója
A gy�lekez� ugyanakkor nem volt mentes a fesz�lts�gekt�l, mivel a f�ldbirtokosok vonakodva engedt�k el jobb�gyaikat a ny�ri betakar�t�s el�tt, majd k�s�bb azt is siker�lt el�rni�k II. Ul�szl�n�l (ur. 1490-1516), hogy tiltsa be a szervezked�st. A Pest k�rny�k�n �llom�soz� hadak java r�sze azonban nem akart hazavonulni, s�t, a radik�lis ferences szerzetes, L�rinc pap – D�zsa alvez�re – egyenesen kinyilatkoztatta, hogy a hadj�ratot h�tr�ltat�k a pog�nyok bar�tai, akikkel m�g a t�r�k elleni harcot megel�z�en le kell sz�molni. A fesz�lts�get fokozta, hogy a keresztesek ell�t�sa megoldatlan maradt, a megindul� katon�k k�z�tt gyakoriv� v�ltak a kih�g�sok, f�leg a lop�sok; ezek a kellemetlens�gek id�zt�k el� a Mez�t�r melletti incidenst, �s az a csat�t k�vet� – keresztesek ellen hozott – v�res �t�leteket. D�zsa ekkor m�r a Tisz�nt�lon j�rt, �s nem t�r�d�tt Bak�cz tilt� rendelkez�s�vel, mivel �gy v�lte, Szapolyai erd�lyi vajd�ban m�g alkalmas seg�t�t�rsat tal�lhat, akivel k�z�sen megindulhatnak a t�r�k ellen.
1514. j�lius 15. D�zsa Gy�rgy veres�get szenved Temesv�r alatt
"Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az 1510-es évek elején - előttünk ismeretlen okból - a jobbágyság helyzetében valami kedvezőtlen, talán tragikus fordulat történt. Mibenlétét a szakirodalomnak még nem sikerült felderítenie. " [2] Vallási és ideológiai vonatkozások [ szerkesztés] A középkori parasztfelkeléseknek a vagyoni egyenlőséget és a társadalmi intézmények feleslegességét hirdető eretnekmozgalmakkal és világvége-várásokkal való kapcsolatát mára igazolta a kutatás. Szűcs Jenő tanulmányaiban az 1514-es konfliktusok vallásos hátterét emelte ki. Szerinte a parasztháború ideológiájának egyik gyökere az a társadalombírálat lehetett, amelyet a ferences prédikátorok, közülük is elsősorban az obszerváns ferencesek fejtettek ki. A fenti eszmeiség Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát prédikációminta-gyűjteményeiben is megfogható. [3] Híres parasztfelkelések [ szerkesztés] Magyarországon [ szerkesztés] Parasztfelkelés Ideje Vezetője Megjegyzés Erdélyi parasztfelkelés 1437 Budai Nagy Antal Az erdélyi püspök által egyben követelt egyházi tized ellen 1437 nyara és 1437 decembere között.
- Doro Ékszer - Eljegyzési gyűrű gyémánttal
- Padló
- Parasztfelkelés – Wikipédia
Parasztfelkelés – Wikipédia
Tartok tőle, hogy esetleg volt egy olyan vandálkodás, valamikor, amit véletlen jóváhagyták, mert nem volt nyilvánvaló. június 28., 00:32 (CEST) Most átfutottam és úgy nézem, hogy alapban a szócikk megírásánál került bele eleve. június 28., 00:50 (CEST) Keresztesekből lázadók - Tanulmányok 1514 Magyarországáról [ szerkesztés] Ezt a könyvet mindenképp ajánlom a téma iránt érdeklődőknek. Új megállapításait jó lenne beépíteni a cikkbe is. – Norden1990 vita 2017. július 3., 12:18 (CEST)
Vita:Dózsa György-féle parasztfelkelés – Wikipédia
A Dózsa György-féle parasztfelkelés 500. évfordulója
A mintegy 40 000 f�s sereg a Maros v�lgy�ben aratott gy�zelmek ut�n B�thory isp�n nyom�ba eredt, �s j�nius 15-�n el�rte Temesv�rt, ahol a g�g�s f��r ism�t csapd�ba esett. Az ostromlott B�thory kiszolg�ltatott helyzetben volt, egyed�l �si ellens�g�ben, Szapolyaiban b�zhatott, aki v�g�l kimentette �t szorult helyzet�b�l. K�zben le�ldozott a felkel�k csillaga, ugyanis m�g D�zsa �s L�rinc pap az orsz�g keleti �s d�li fel�ben diadalmasan haladt el�re, a Buda k�rny�k�n gy�lekez� nemesek kit�rtek a kelepc�b�l: Pest mellett Bornemisza J�nos �s Tomori P�l sz�tvert�k a keresztesek t�bor�t, majd eredm�nyesen elfojtott�k a K�rp�tok hegykoszor�j�ig terjed� �szaki felkel�st. D�len ezalatt Szapolyai mintegy 20 000 f�s sereget gy�jt�tt, �s a Temesv�rt ostroml� parasztseregek ellen indult, melynek f�vez�re, D�zsa Gy�rgy teljesen elfeledkezett err�l az eshet�s�gr�l. j�lius 15-�n, kereken egy h�napnyi ostrom ut�n �gy a feleakkora, palot�sokb�l �s k�zsz�kelyekb�l �ll� erd�lyi sereg meglepte az elny�l� ostrom sor�n demoraliz�l�d� felkel�ket, �s s�lyos veres�get m�rt r�juk.
