Komárom Esztergom Megye Járásai: Kategória:komárom-Esztergom Megye Járásai – Wikipédia
Járások Földrajz Éghajlat Vízrajz Közlekedés Határátkelők Régió: Közép-Dunántúl Megye: Komárom-Esztergom Jogállás: megye Kormánymegbízott/MVB Elnök: Dr. Kancz Csaba MVB Katasztrófavédelmi elnök-helyettes: Kelkó Balázs tű. alezredes Népesség (fő): 299 110 fő Terület (km 2): 2 265 km 2 Települések száma összesen (db): 76 Megyei Jogú Városok száma (db): 1 Városok száma (db): 11 Járások száma (db): 6 Főbb veszélyeztetettség: árvíz, rendkívüli időjárás, közlekedés, veszélyes anyagok (szállítása, felhasználása, gyártása), földrengés, nukleáris baleset hatásai, migráció, tűz és káresetek ⚓ Járások ⚓ Földrajz Komárom-Esztergom megye a Dunántúl északi részén helyezkedik el, az északi szélesség 47º18' - 47º49', valamint a keleti hosszúság 17º53' - 18º53' között. Keleten Pest megye, délen Veszprém és Fejér megye, nyugaton Győr-Moson-Sopron megye, északon a Duna folyam határolja a megyét, ami egyben az ország határa is Szlovákiával. Keleten a Visegrádi-hegység és a Pilis nyúlik be a megye területébe.
A city
Ha értesülni szeretne minden hírről, mely az új magyar járási rendszerrel kapcsolatos, kövessen minket a Facebook-on is!
Komárom-Esztergom megye népessége Komárom-Esztergom megye utolsó becsült népessége 297 454 fő (2018 évben) [2], ami akkori Magyarország népességének 3%-a. Népsűrűsége 131 fő/km 2. Lakások száma 127840, népességet figyelembevéve, ez 2. 3 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2015-2018] időszakban (-0. 18%/év), 2019-ben Komárom-Esztergom megye lakossága 296 355 lenne. [0] Komárom-Esztergom megye népességének alakulása 1870-tól 2018 -ig (fő) [1] [2] Komárom-Esztergom megye a megyei népsűrűség térképen Lenti megyénkénti népsűrűségi térkép létrehozásánál 2015. január 1-es népességi adatokat használtam [2]. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +0. 71%/év [1880-1890] +0. 66%/év [1890-1900] +1. 32%/év [1900-1910] +1. 02%/év [1910-1920] +0. 71%/év [1920-1930] +0. 69%/év [1930-1941] +0. 93%/év [1941-1949] +0. 46%/év [1949-1960] +1. 87%/év [1960-1970] +1. 18%/év [1970-1980] +0. 59%/év [1980-1990] -0. 18%/év [1990-2001] -0. 01%/év [2001-2011] -0. 39%/év [2011-2015] -0.
Alacsony középhegység, tetői átlagosan 400-500 m magasságúak. A hegység belsejében kisebb medencék helyezkednek el (Tarjáni-, Vértestolnai-, Nagyegyházi-, Héregi medence). A hegységet mészkedvelő cseres, tölgyes, karszttölgyesek borítják. A Pilisi és Visegrádi-hegység északnyugati nyúlványa érinti a megye területét. A Pilis legmagasabb pontja Pilis-tető (757 m), a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). Az erdőkben uralkodó fafajta a tölgy és a bükk. A Duna völgyeiben a fűz és a nyárfa. ⚓ Éghajlat A megye éghajlatát a mérsékelt övi, nedves kontinentális éghajlat jellemző vonásai határozzák meg. A nyár meleg, a tél hideg, koranyári a csapadékmaximum. A megye területén az éghajlati elemek – hőmérséklet, csapadék, napfénytartam – megegyeznek az országos átlaggal. Egyes területeken, a domborzati tényezők következtében (hegyvidék, medence, völgyek, síkvidékek) eltérések mutatkoznak. Az utóbbi évtizedekben gyakran előfordult, hogy több egymást követő évben a tél esős, enyhe, óceáni jellegű volt; más esetekben pedig hosszú ideig tartó kemény hideg tél, illetve száraz meleg nyár dominált.
Az árhullám vízhozama maximum 8. 270 – 11. 000 m/s-ra becsülhető. A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó megyei patakok: Bakony-ér, Concó, Által-ér, Bikol-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Bajóti-patak, Únyi-patak, Kenyérmezői-patak, Szentléleki-patak, Galla-patak. Megyénkben lévő jelentősebb víztározók a vízgyűjtőn: tatai Öreg-tó, bokodi hűtőtó, környei tó, bánhidai hűtőtó, kecskédi Öreg-tó, tatai Cseke-tó, várgesztesi kistó, agostyáni Arborétum tározó tava, szákszendi halastavak, kisbéri Nagy-tó, Ács környékén lévő tavak, komáromi Rüdiger-tó. ⚓ Közlekedés Komárom-Esztergom megye területén jelentős közlekedési útvonalak, nemzetközi autópálya, nemzetközi vasútvonal, valamint vízi útvonal halad át. A legfontosabb tranzit útvonal, az M1-es autópálya 46 km hosszban szeli át, az E-60-as és E-75-ös úthálózat közös szakaszaként a megyét. Négy közúti csomópont, valamint 35 műtárgy található a megyei szakaszon. Az M-1-es autópálya 4, 5 km hosszan érint lakott területet (Tatabánya). Az 1-es, 10-es és 81-es sz.
- Albérletek komárom esztergom megyében
- Izaura tv műsorújság
- Keresztelő ruha | nlc
- Komárom esztergom megye járásai a river
- Kategória:Komárom-Esztergom megye járásai – Wikipédia
- Komárom esztergom megye járásai a la
- Albérlet komárom esztergom
- A függetlenség napja - Feltámadás / Independence Day: Resurgence (2016) - Smoking Barrels
- Munkaügyi központ állásajánlatai remix
- Komárom esztergom megye járásai a country
- Komárom esztergom megye járásai a z
45%/év [2015-2018] -0. 18%/év Komárom-Esztergom megye települései Csak Komárom-Esztergom megye 50 legnagyobb település listája. Ha a keresett település nincs itt, használja a településkeresőt.
Megyénk nagy részét a Gerecse hegység alkotja, amely a Pilisvörösvár-Dorog, valamint a Tata-Bicske törésvonal között helyezkedik el. Ezek a törésvonalak ÉNy-DK-i irányúak. A megye déli részét a Vértes hegység északi nyúlványai foglalják el. Ezt a hegységet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértes hegységtől északra terül el a Bársonyosi dombvidék, mely fokozatosan ereszkedik a Kisalföld térszintjére. A Vértes morfológiailag alacsony tönkhegység, növényzetét összefüggő erdőtakaró borítja. A hegység északnyugati oldala nedvesebb, zárt völgyeiben gyertyános-tölgyes erdők húzódnak, míg a tetőkön a több csapadék következtében bükkösöket találunk. A Gerecse hegységet a Pilistől a Dorog-Pilisvár közötti árok, a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Északról a Duna folyam Tát-Dunaalmás közötti szakasza szegélyezi. Nyugaton az Által-ér völgyével jelölt szerkezeti vonal választja el a Kisalföld süllyedékétől. Délnyugaton összefügg a Vértes-hegységgel, attól csak a Galla-patak, Váli-völgy szerkezeti vonala különíti el.
[1] Népesség 1870-2011 évekre: A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség területi adatok megyénként 4. 1. 1 táblázat – Frissítve: 2013. 05. 23. 1870-1960 jelenlévő összes népesség. 1970-2011 lakónépesség (Hozzáférés: 2015. december 11. ) [2] 2015, 2018. év: A lakónépesség nem szerint, január 1. (, hozzáférés: 2018. szeptember 29. )