Alex hosszú idő után tért vissza a családi fészekbe, rokonaival való viszonya ugyanis nem teljesen felhőtlen. Grace ennek ellenére szeretné megkedveltetni magát a furcsábbnál furcsább figurákat felvonultató társasággal, még akkor is, ha ők látszólag nem különösebben rajonganak érte. Alex azonban nem csak az esküvő miatt idegeskedik, a família ugyanis egy régi hagyománnyal ünnepli meg minden új jövevény érkezését kis közösségükbe: egy éjszakai társasjátékkal. A véletlenszerűen kiválasztott játékok nagy része ártalmatlan, azonban a Grace által szerencsétlenül kihúzott bújócska kártya nem épp a hagyományos szabályokat tartalmazza – sokkal inkább egy vesszőfutást, amiben meg kell próbálja túlélni, ahogy egy csapat felfegyverzett pszichopata az életére tör. A kattant család elég hamar felfedi a lapjait, Grace pedig rövidesen kénytelen rádöbbenni, hogy közel sem lesz egyszerű túlélnie az éjszakát. A sztori alapfelütése meglehetősen abszurd, és a rendezők nem is várnak sokáig, hogy a humoros oldaláról mutassák be ezt a nem hétköznapi szituációt.
Kifejezetten jó a film humora, és bár nem minden poén talál be, tökéletesen kihasználták a szituációk bizarrságából fakadó helyzetkomikumokat. Grace reakciói és elkeseredett harca a túlélésért azonban újra és újra visszarántják az eseményeket a valóság talajára, és ez szinte teljes mértékben Weaving kiváló alakításának köszönhető. Az első perctől az utolsóig lehet szurkolni az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő karakterének, a néhány tónussal haloványabb mellékszereplő-gárdát pedig minden erőfeszítés nélkül játssza le a vászonról. Sajnos a kevésbé ismert karakterszínészeket felvonultató casting a film egyik gyenge pontja, egy-egy vicces megnyilvánulásukon kívül legtöbbjük nem kapott túl maradandó szerepet. Szerencsére a filmnek nem is célja komoly karakterdrámát vagy feszült thrilleri történetszálat elénk rakni – egyetlen célja a szórakoztatás, azt pedig maradéktalanul megteszi. Sajnos azért akad néhány apróság, ami ront egy keveset az egyébként kifejezetten pozitív élményen. A film fényképezése olykor kényelmetlenül nem a lényegre fókuszál, ami kimondottan kizökkentő, mert ettől a néhány esettől eltekintve teljesen korrekt – és sokkolóan véres – a látványvilág.