Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. III. ÜLTETVÉNY Ültetvénycsoportok Leírási kulcs% 1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6, 0 2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10, 0 3. csoport: spárga, málna, szeder, torma 15, 0 4. csoport: dió, gesztenye 4, 0 5. csoport: egyéb ültetvény 5, 0 Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.
A számviteli törvény szerint a használatba vett immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét a vállalat az eszközök (jószág, javak) hasznos élettartamára köteles felosztani. Az eszköz hasznos élettartamát – számviteli szempontból – a vállalkozó saját maga határozza meg. A hasznos élettartam az az időszak, melyben az adott eszközt a vállalkozó használni kívánja. A rendelkezés célja, hogy azt a bekerülési értéket (vagy annak egy részét) a vállalat költségként megjeleníthesse, csökkentve adóalapját – és adóját, adózott eredményét. Így áramlik vissza a vállalkozásba az eszköz bekerülési értéke, hiszen a vállalkozó az értékesítési árat az értékcsökkenési leírás figyelembe vételével határozza meg. Például veszek egy 70 M Ft-os gépet, amivel 7 évig tervezek termelni és minden évben 10 M Ft-ot számolok el az eszköz értékcsökkenéseként. Évente 1 millió trikót gyártok és értékesítek, akkor minden trikó árát 10 Ft-tal kell megemelnem ahhoz, hogy a gép ára megtérüljön (egyéb feltételektől: infláció, kamatszint eltekintve).
törvény (Gyftv. )
03. 01-jétől, ha negyedéves szinten akkor pedig 2017. 04. 01-jétől kell indítanunk az elszámolást. A számviteli törvény azonban meghatározza azon immateriális javak és tárgyi eszközök körét, melyekre vonatkozóan nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Általános alapelv, hogy olyan eszköz esetében nem alkalmazunk értékcsökkenési leírást melynek értéke a használat során nem veszít értékéből, vagy értéke évről-évre nő. Nem számolható el értékcsökkenési leírás földterület, telek (kivéve: bánya és veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület), erdő, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet bekerülési értéke, valamint a befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházások után. Az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz azonban kapcsolódhatnak olyan események, történések, vagy piaci környezet, melynek következtében az eszköz terve szerinti értékcsökkenés elszámolásával csökkentett (azaz nettó) értéke nem tükrözi annak valós (piaci) értékét, tartósan és jelentősen eltér attól.
Ettől a sajátos szabálytól eltekintve az esetek döntő hányadában nem indokolt, hogy a két értékcsökkenési leírás azonos legyen. Főleg azért nem, mert a számvitelben a fő szempont a várható használati időnek megfelelő leírás és a ciklus végén történő értékesítés piaci értékének figyelembe vétele. A számvitelben a leírási módszerek sokasága áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az eszköz pótlásának fedezetét, az elavulását, a jövedelemtermelő képességét, és a gazdálkodás körülményeit figyelembe vehessük. A társasági adónál viszont mindig lineáris leírással dolgozunk, és az amortizáció összegének korlátozása a költségvetési bevételek biztosítását szolgálja. Ettől függetlenül egyes esetekben a társasági adóról szóló törvény szerint is érvényesíthető a számvitelben használt értékcsökkenési leírás. Ezek a következők: a számvitelről szóló törvény 80.
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsokat. A számviteli törvény és a társasági adóról szóló törvény útvesztőiben kalauzoljuk olvasóinkat. Mindannyian tudjuk, hogy a társasági adó alapjának megállapítása során a számviteli törvény szerint meghatározott amortizáció összege növeli az adóalapot, és ugyanakkor a társasági adóról szóló törvény alapján számított értékcsökkenési leírás összegével csökkenthető az adóalap. Vannak olyan esetek, amikor a két összeg megegyezik, de az eljárás akkor is azonos a kettős könyvvitel rendszerében. Például a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők a számviteli törvény 98/A. §-a (3) bekezdésének "c" pontja szerint a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett, alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsokat.
20P91 Bevallás a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról Június 12. 2008 Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 2058 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről 2008INT Havi bevallás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A.