Szabadság Nyilvántartás Szabályai / Szabadság Kiadása: Ezekre A Szempontokra Kell Figyelni! - Adózóna.Hu
A nyilvántartás vezetésének elmaradása önmagában is munkaügyi bírság alapjául szolgálhat. A szabadság kiadásával kapcsolatos nyilvántartásnak nem része a szabadság kiadásáról, illetve igényléséről szóló nyilatkozat, különös tekintettel arra, hogy azt a felek formakényszer nélkül, azaz akár szóban is megtehetik. Ennek ellenére a munkáltató a kiadásra és a munkavállaló rendelkezési jogának tiszteletben tartására vonatkozó szabályok megtartását az írásbeli "szabadságigények" esetén sokkal egyszerűbben tudja igazolni, hiszen egyértelműen, dokumentumokkal tudja alátámasztani, mind a szabadság kiadására vonatkozó határidők megtartását, mind pedig a munkavállaló kérésének megfelelő kiadás tényét is. Kapcsolódó cikkek: A munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő-eszköz is lehet 2020. június 25. A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán - írja az RSM blogja.
Szabadság
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben a továbbiakban szó lesz a szabadság utáni szabadságról és az elévülésről! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ez utóbbi megállapodás esetében – tekintettel arra, hogy viszonylag "új" rendelkezésről van szó – különösen érdemes a megállapodást írásba foglalni. A munkavállaló szabadságát a munkaviszony fennállása alatt megváltani nem lehet, a munkaviszony megszűnésekor pedig a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani. Új szolgáltatásokkal bővült a díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok A szabadság kiadásának nyilvántartása A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Főszabály szerint a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a szabadság kiadására és nyilvántartására órákban is sor kerülhet. Ilyen esetben a munkavállaló szabadságát a munkanapokban meghatározott szabadság és a munkaszerződés szerinti napi munkaidő szorzatként kell megállapítani, majd azt a beosztás szerinti napi munkaidőnek megfelelően kell a szabadsággal érintett napokra kiadni.
§ (1) bekezdése szerinti adatok vezetése nem naprakész. (EBH2016. M. 13. ) Ha kifogásolod a munkaidő-nyilvántartást és a hó végi elszámolást, segítségért helyi tisztségviselőinkhez fordulhatsz. Ha munkahelyeden még nem működik az SZTDSZ alapszervezete vagy az SzMDSz csoportja, csatlakozzatok hozzánk, keressetek minket az vagy az címen, vagy hívjátok a 061/473 02 14 (üzenetrögzítős) telefonszámot. SZTDSZ - SzMDSz
Miért szükséges? Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy de miért szükséges ez? A bérszámfejtők ugye tudják, hogy ez a bérszámfejtés alapja (a beosztással együtt!!! ), hiszen nélküle nem tudjuk elkészíteni a törvényeknek megfelelő bérszámfejtést. A különböző bér elemeket csak akkor tudjuk számfejteni ha ehhez a rendelkezésünkre állnak az egyértelmű, hiteles adatok. Gondoljunk itt az Mt. pótlékokról szóló részére vagy a munkaidő keretről szóló részekre, a beosztás szabályaira, állásidőre…. és még sorolhatnánk, hogy mennyi területen felmerül a megfelelően vezetett munkaidő nyilvántartás szükségessége. Ezek a szabályok mind-mind arra alapoznak, hogy létezik egy folyamatosan, naprakészen vezetett, a valóságot rögzítő, hiteles munkaidő nyilvántartás. Ugyanakkor egyfajta kontrollt is ad a feleknek. A munkáltatónak lehetősége van követni a teljesített órákat (esetleg túlórákat), valamint a távolléteket és a következő havi beosztás tervezésekor segítséget jelenthet neki, hogy felhasználja az addigi adatokat.
Ahol eleve nem lehet eligazodni a munkaidő-beosztáson, ott a munkaidő-nyilvántartással is gondok lesznek. Tipikus, hogy a munkáltató kódokat használ, amik olykor a dolgozók számára is megfejthetetlenek, legfeljebb a szokásokból eredően tudják, mikor kezdődik és ér véget egy-egy műszak. Ugyanígy a távollétek jogcímét is nagy nehézségek árán fejtjük meg (vajon mi a különbség az " sz" és az "SZ", a "p" és a "P" között? ), ha egyáltalán nem csak egy üres rovattal jelzik, hogy aznap nem kell munkát végezni. Pedig el kell tudni dönteni, a munkáltató biztosította-e az egybefüggő heti pihenőidőt vagy csak "szabadnapot", kiegyenlítő napot osztott be, ez nem mindegy abból a szempontból sem, egy esetleges túlmunkát 50 vagy 100%-os pótlékkal kell aztán kifizetnie. Problémát okoz a külső munkavégzés, oktatás, táboroztatás stb. kezelése. Jó esetben elszámolnak ezekre munkaidőt, de a nyilvántartásban (ahogy a közölt munkaidő-beosztásban is) csak az szerepel, milyen okból volt a dolgozó a munkahelyen kívül.
Van ahol a jelenléti ív, máshol a rongyosra radírozott és naponta átírt munkaidő-beosztás a munkaidő-nyilvántartás. Vajon rendben van ez így? A törvény szerint a munkáltatónak nyilván kell tartania - a rendes és a rendkívüli munkaidő, - a készenlét, valamint - a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A munkaidő-nyilvántartásnak meg kell felelnie a hitelesség, ellenőrizhetőség és naprakészség elvének. A munkaidő-nyilvántartás körében a törvény nem ír elő alaki követelményt, így annak vezetése bármilyen formában történhet, ha kétséget kizáróan tartalmazza az Mt. -ben előírt elemeket. Ehhez képest rendkívül sok esetben hiányos, és céljának betöltésére alkalmatlan a munkaidő-nyilvántartás. Gyakori, hogy a munkáltató jelenléti ívvel helyettesíti a nyilvántartást, amiből csak az derül ki, mikor érkezett a dolgozó a munkahelyre és távozott onnan. Arról azonban semmilyen információ nincs, ebből mi a rendes és a rendkívüli munkaidő, vagy mikor adták ki, kiadták-e a munkaközi szünetet, vagy egyáltalán, munkavégzés céljából tartózkodott-e bent a dolgozó.
chevron_right Szabadság kiadása: ezekre a szempontokra kell figyelni! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2019. 07. 02., 06:15 Frissítve: 2019. 11., 09:46 Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban: A munkáltató felelőssége abszolút, mindent ő bizonyít A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló szabadságáról is minden esetben a munkáltató dönt, kivéve azt a hét napot, mely a munkavállaló döntési kompetenciájába tartozik. A munkáltatónak kell így vitás esetekben bizonyítania azt, hogy a munkavállalóval a szabadság kiadásával összefüggésben együttműködött, valamint azt is, hogy a hét munkanap kiadása a törvény szerint megtörtént.
- Szabadság szerelem angol film
- Sid vicious halála 2
- Szabadság square
- Szabadság nyilvántartás szabályai magyarul
A jelenléti ív, nagyon fontos a munkaügyi dokumentumok között, mégis nagyon kevés az egyértelmű rendelkezés a helyes vezetés és alkalmazás módját illetően. Egyetlen rövid paragrafus szól róla a Munka törvénykönyvében. Az elnevezés nem is igazán fontos, csak legyen megfelelő a tartalom. Találkoztunk már olyan "jelenléti ív"-vel ahol valóban csak a jelenlét volt rögzítve: érkezés és távozás időpontja. Ez sajnos nem megfelelő és nem elegendő, mivel ennél jóval több adat szükséges. Mint fentebb említettük, a Munka törvénykönyve is rendelkezik a munka- és pihenőidő nyilvántartásáról. A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság, d) a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő tartamát. Figyeljünk arra, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
A munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége, és annak ellenőrzése is a munkáltató kompetenciájába esik, szabályszerűen vezetik-e a munkaidő-nyilvántartást. Ha a munkáltató ezt a kötelezettségét átengedte a munkavállalók számára, úgy ezért helytállni köteles. A munka- és pihenőidő nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni, ezeket a munkaidő-nyilvántartásban a munkaidő-beosztásban történt változást megfelelően dokumentálni kell. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő pihenőnapi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. (BH2013. 226. ) A Kúria szerint a szabályozás céljának csak a munkavégzés helyén vezetett, vagyis olyan nyilvántartás felel meg, amely mind a munkavállalók, mind a hatóság részéről azonnal ellenőrizhető. A nyilvántartást az egyes adatok elszámolási kötelezettségéhez kötődően kell vezetni, vagyis akként, hogy az egyes munkaidőelemek jogszabályi korlátozására vonatkozó rendelkezések betartása ellenőrizhető legyen a hatóság és a munkavállalók számára.